Otthon, okos otthon! Így alakult át a kényelem fogalma az elmúlt 80 évben

A sparhelttől az intelligens rendszerekig: így alakult át a kényelem fogalma az elmúlt 80 évben. Az otthon sokunk számára a biztonság és nyugalom szimbóluma – de az, hogy pontosan mit is jelent a kényelem és a komfort, az generációról generációra változott az évek során. A világ fejlődésével az emberi igények is átalakultak, amelyek a belső terekben, a lakberendezésben, az anyaghasználatban és a technológiai megoldásokban is megmutatkoznak. A múltat áttekinteni izgalmas, a jövőbe pontosan látni lehetetlen – egy dolog azonban biztos: az otthon fogalmával végérvényesen összeforrott a komfort iránti vágy.

Nincs is jobb, mint hazatérni egy fárasztó nap után szeretett környezetünkbe, ahol motiváció, inspiráció, kellemes atmoszféra fogad. A Happiness Research Institute ^[1]kutatásai szerint nem véletlenül fontos a harmónia, hiszen azok az emberek, akik pozitív érzelmeket társítanak a lakásukhoz, alapvetően az élet más területein is boldogabbak.  Ez azonban korántsem volt mindig így. Gondoljunk csak azokra az időkre, amikor az otthonaink személytelen, egységes terek voltak. Majd jött az ellenpólus: egész lényünket belezsúfoltuk a falak közé és az emlékek, csecsebecsék szinte kifolytak a fiókokból. De vajon hogyan formálódott ilyen végletekből olyan tér, amit ma a béke szigetének tekintünk?

Tekerjük az időgépet 80 évvel korábbra!

A II. világháború utáni években az otthonok legfőbb célja az alapvető szükségletek kielégítése volt. A belső terek egyszerűek, zártak voltak, a tetőterek leginkább tárolásra szolgáltak. „Sötétebb tónusok, csak a legszükségesebb berendezés, praktikum jellemezte az otthonokat, és a luxus fogalma nem volt prioritás. Én azonban személyesen másként éltem meg ezt az örökséget: Dunaújvárosban nőttem fel, egy háború után alapított városban, ahol a lakások nagy ablakaikkal és élhető alaprajzaikkal a modern, északi klasszicizmus hatását tükrözték. Ezért számomra a fény, a tágasság és a logikus térszervezés mindig fontosabb volt minden díszítésnél. A tetőablakok is ezt az igényt elégítik ki: a világosság és a szabadság élményét hozzák az otthonokba.” – mondja Sütő Kata belsőépítész. Lassan-lassan azonban egyre többen vágytak fényességre és tágas terekre, amelyekre például a minőségi tetőablakok ideális megoldást kínáltak.

Az 1948-ban szabadalmaztatott VELUX tetőablak új korszakot nyitott meg, és egyben előszobája lett azoknak az innovációs kísérleteknek, amelyek az 50-es éveket jellemezték – olyan korszakalkotó újítások láttak napvilágot, mint például a tetőablak-árnyékolás, ami kategóriájában óriási úttörőnek számított.

Az 1960–70-es években a személyes tér iránti igény tovább növekedett, és a lakásépítés is fellendült. „A tetőterek egyre gyakrabban alakultak át lakótérré és észrevehető volt, hogy mindenki fényre vágyott nemcsak az életében, de otthon is. A tetőablakok iránti kereslet ekkor kezdett rohamosan nőni, amire a gyártóknak gyors, de időtálló megoldásokkal kellett reagálniuk.  Szakmai és személyes tapasztalataim szerint a valódi komfort mindig a funkcióból fakad. Számomra a fény, a logikus alaprajz és az emberhez igazodó térszervezés a legfontosabb, hiszen egy otthon akkor működik, ha a benne élőket szolgálja. A tetőablakok ebben máig kulcsszerepet játszanak: fényt, szabadságot és valódi otthonélményt adnak a tereknek.” – teszi hozzá Sütő Kata.

Az otthon a 90-es években a rendszerváltás utáni időszakot tükrözte építészetileg és lakhatásilag is, noha gyakran visszaköszöntek a 60-as évek lakásépítési programjainak hatásai. Az élénk színek, a hangfalak, porcelán díszek nem hiányozhattak a térből, és a hazai lakberendezési trendek próbálták felvenni a fonalat a külföldiekkel. A tempó nem volt egyszerű, de ami továbbra is fontos elem maradt az évek során, az a természetes fény keresése. Szerencsére a szélesebb körben elterjedő, korszerűsített tetőtéri ablakok lehetőséget adtak a térhasználat kreatív kihasználására, és ezáltal a világos terek kialakítására.

A 2000-es évek elején megjelentek az új generációs technológiák – intelligens világítás, központi fűtés, letisztult felületek. Hívogató szó lett a természetközeliség, és a lakberendezés fókusza átterelődik a jól-létre: nemcsak esztétikailag, hanem funkcionálisan is olyan tereket alakítunk ki, ahol regenerálódni, kikapcsolódni és akár dolgozni is lehet.

A mai modern otthonokban a tetőablakok nem csupán funkcionális elemek, hanem a design szerves részei, amelyek tágítják a teret és különleges hangulatot teremtenek. A tiszta vonalú, minimalista berendezés jól harmonizál a tetőablakok által megvilágított, letisztult terekkel, és a fénnyel való játék révén dinamikus, modern otthon hozható létre.

Több mint egy lakás – ma az otthon igazi élő tér

A digitális forradalom hatására otthonaink mára komplett intelligens rendszerekké váltak. „Automatizált világítás, programozható fűtés, hangvezérlés, sőt, akár az időjáráshoz igazodó árnyékolás is képezheti a mindennapi kényelmet. Már a tetőablakokhoz is van ilyen intelligens rendszer, a VELUX ACTIVE, amely például folyamatosan monitorozza a beltéri klímát, szabályozza a szellőzést és a napfény beáramlását, így mindig friss és egészséges levegőt biztosít.” – avat be Kis Attila szervíztechnikus, aki több mint 30 éve tagja a VELUX Magyarország csapatának. „Igazán kényelmes, ha mindezt könnyen, akár egyetlen gombnyomással irányíthatjuk a maximális komfort érdekében.”

Milyen lesz a jövő komfortja?

Ahogy egyre tudatosabbá válik életünk minden területe, úgy modernizálódnak otthonaink is. Keleti Arthur jövőkutató szerint egyértelmű, hogy a jövő otthona nemcsak gondoskodik rólunk, de helyettünk is gondolkodik: „Olyan terek felé haladunk, amelyek előre érzékelik az igényeinket – például automatikusan beállítják a fényerőt vagy szellőztetnek, mielőtt még mi magunk észrevennénk, hogy szükség van rá. A komfort fogalma pedig bővül: nemcsak fizikai, hanem mentális és érzelmi jóllétet is jelent majd. A jövő kényelmétől elvárás az intelligencia is, amely kiegészíti, megoszthatóvá teszi és felemeli az emberi képességeket. A mesterséges és természetesen intelligencia együttműködésén keresztül egyre többet tudunk adni a világnak és a környezetünknek. Mindezt pedig kézhez állóan, kényelmesen tehetjük majd meg a jövő otthonában.”

Az otthon így a jövőben is a biztonság, a regenerálódás és az inspiráció tere marad – csak még intelligensebben, még fenntarthatóbban és még inkább ránk szabva. Mert a valódi kényelem időtlen: alkalmazkodik, fejlődik, és velünk együtt alakul.

 A VELUX Cégcsoportról

A VELUX tetőablakok több mint 80 éve hoznak napfényt és friss levegőt az emberek otthonaiba szerte a világon, így hozzájárulva az életkörülmények javításához. Termékprogramunk tetőtéri ablakokat, moduláris felülvilágítókat, dekoratív árnyékoló termékeket, külső hővédő hálókat, redőnyöket, valamint intelligens otthoni megoldásokat tartalmaz.  Termékeink segítenek kialakítani az egészséges és fenntartható beltéri klímát munkához, tanuláshoz, játékhoz és a kellemes időtöltéshez.  Globálisan dolgozunk – több mint 37 országban folytatunk értékesítési és gyártási tevékenységet, és világszerte mintegy 11 700 munkavállalót foglalkoztatunk. A VELUX Cégcsoport tulajdonosa a VKR Holding A/S, amely a Villum Foundation és a Kann Rasmussen család tagjainak tulajdonában lévő részvénytársaság. 2023-ban a VELUX Cégcsoport összbevétele 2,91 milliárd euró volt, míg a VKR Holding összbevétele 3,97 milliárd eurót ért el. Ugyanebben az évben a Villum Foundation és a VELUX FOUNDATION összesen 184,6 millió eurót adományozott jótékonysági célokra.

A VELUX Cégcsoporttal kapcsolatos további információkért látogasson el a velux.com weboldalra.

^[1]  The Good Home Report 2019: What makes a happy home? https://www.happinessresearchinstitute.com/_files/ugd/928487_9626bd8a53f14922885b065a512c4939.pdf