A 10 legjobb cukrászda Magyarországon

Június 3-án osztották ki az idei Dining Guide Év étterme díjat, most kiderült, hogy az étteremkalauz szerint melyik a legjobb 10 cukrászda – közölte a Pénzcentrum.

Az utóbbi időben számos cukrászda döntött a bezárás mellett. Ennek fő okai között volt az energiaárak emelkedése, a fogyasztók által már tolerálható mértékű áremelések és a munkaerőhiány voltak. Ettől függetlenül az emberek még mindig szívesen látogatják a cukrászdákat, fagylaltozókat.

Idén az öt éve megnyílt óbudai cukrászda, a Málna The Pastry Shop nyerte a Pastry Shop Best Of The Best címet. 2024-ben már harmadszorra kapta meg az Év Cukrászdája díjat.

Íme a toplista:

Málna the pastry shop
100 éves cukrászda (Gyula)
Auguszt (Fény utca)
Bergmann cukrászda (Balatonfüred)
ChouChou
Egy csipet torta
Four Seasons Gresham Budapest
Gerbeaud
Harrer Csokoládéműhely és Cukrászda (Sopron)
The Ritz Carlton Budapest

Magyarországi cukrászda történet

A cukrászdák története Magyarországon gazdag és színes múltra tekint vissza, amely több évszázadon átível, és számos kulturális, gazdasági és társadalmi változást tükröz. Íme egy rövid áttekintés a magyar cukrászdák fejlődéséről:

1. Kezdetek és középkor
A cukrászmesterség gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, amikor a mézeskalács készítése és a különböző édességek előállítása még a kolostorokban történt. A középkori Magyarországon az édességek elsősorban mézből és gyümölcsökből készültek, és ünnepi alkalmakra tartogatták őket.

2. 18-19. század: Az első cukrászdák megjelenése
A 18. században kezdtek megjelenni az első cukrászdák Magyarországon. Az osztrák hatás erősen érezhető volt, hiszen Bécs közelsége és kulturális befolyása jelentős szerepet játszott a magyar cukrászdák fejlődésében. Az első igazi magyar cukrászda 1827-ben nyílt meg Budapesten, és hamar népszerűvé vált a polgárság körében.

3. 19. század vége – 20. század eleje: Aranykor
A 19. század vége és a 20. század eleje a magyar cukrászdák aranykorának számít. Ekkor nyíltak meg a híres cukrászdák, mint például a Gerbeaud, amely ma is ikonikus helyszín Budapesten. A cukrászdák nemcsak édességek kínálásával, hanem a társasági élet központjaiként is fontos szerepet játszottak.

4. 20. század közepe: Változások és nehézségek
A második világháború és az azt követő szocialista időszak nehéz időket hozott a cukrászdák számára. Az államosítás és a gazdasági nehézségek sok helyet bezárásra kényszerítettek, és a cukrászati termékek minősége is visszaesett. Ennek ellenére néhány híres cukrászda továbbra is működött és megőrizte hagyományait.

5. 20. század vége – napjainkig: Megújulás és modernizáció
A rendszerváltás után a magyar cukrászdák újra virágzásnak indultak. A privatizáció és a piacgazdaság bevezetése lehetővé tette a cukrászdák számára, hogy megújuljanak és új trendeket kövessenek. A tradicionális magyar sütemények mellett megjelentek a modern és nemzetközi édességek is.

6. Kortárs trendek
Ma a magyar cukrászdákban egyaránt megtalálhatók a hagyományos magyar édességek, mint a dobos torta, az Esterházy-torta és a bejgli, valamint a modern és egészségtudatos finomságok, például a vegán és gluténmentes sütemények. A cukrászdák továbbra is fontos közösségi helyek, ahol az emberek találkozhatnak, beszélgethetnek és élvezhetik a finom süteményeket és kávékat.

Összességében a magyar cukrászdák fejlődése tükrözi az ország gazdag történelmét és változatos kulturális hatásait, miközben alkalmazkodik a modern kor igényeihez és trendjeihez.