ELTE-kutatás: a rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni

A rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni, ha problémákkal szembesülnek, mint közepes orrhosszú társaik – állapították meg legújabb vizsgálatuk alapján az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Etológia Tanszékének munkatársai.

Erre a következtetésre egy problémamegoldó feladat vezette rá a kutatókat, amely során a rövid orrú (úgynevezett brachycephalikus) kutyafajták, mint például az angol vagy a francia bulldogok hajlamosabbak voltak gyakrabban gazdájukra nézni, mint közepes orrhosszú társaik, ami „segítségkérő” viselkedésnek értelmezhető – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.

A feladatmegoldás során fellépő nehézségek és a szemkontaktus keresése a gazdákban „csecsemőszerű” viselkedés benyomását keltheti, ami részben magyarázhatja e fajták népszerűségét annak ellenére, hogy jól dokumentáltan számos egészségügyi problémával küzdenek – vélik a kutatók.

A „Rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni” c. tanulmány részletei

 

A tanulmány a Scientific Reports című tudományos szaklapban jelent meg szeptember 21-én.
Ujfalussy Dorottya, az MTA-ELTE „Momentum” Társállat Kutatócsoport tagja és kollégái azt vizsgálták, hogyan viselkedik 15 angol bulldog és 15 francia bulldog a 13 mudihoz képest egy feladat során, amelyben a kutyáknak meg kellett próbálniuk egymás után három, táplálékot rejtő dobozt kinyitni.

A dobozok különböző technikával voltak nyithatóak, és véletlenszerű sorrendben kerültek a kutyák elé, miután a kísérletvezető a kutya számára jól láthatóan kinyitotta azokat és elhelyezte bennük a jutalomfalatokat. A kutyának két perc állt rendelkezésre, hogy hozzájusson a falathoz, miközben a kísérletvezető és a gazda is a háta mögött állt.

Mind az angol, mind a francia bulldogok jóval kevésbé voltak sikeresek a dobozok kinyitásában, mint a mudik: 93 százalékkal ritkábban sikerült kinyitniuk a dobozt. A mudik gyorsabbak is voltak, mint a sikeres bulldogok; egy perc elteltével a mudik körülbelül 90 százaléka már kinyitotta a dobozt, míg a bulldogoknak csak körülbelül 50 százaléka. A mudikhoz képest azonban az angol és francia bulldogok jóval többször néztek vissza az emberekre, mint a mudik.

A szerzők szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy a rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni, ha problémákkal szembesülnek, ami viszont elősegítheti a gazdák és az említett kutyafajták közötti szociális kapcsolat erősödését az észlelt tehetetlenség, elesettség miatt. „A tanulmány azonban nem vizsgálta, hogy a lapos orrú kutyák genetikailag hajlamosak-e arra, hogy jobban függjenek az embertől, mint más kutyák, vagy a tulajdonosok lapos orrú kutyáikhoz való hozzáállása az, ami függő viselkedésre ösztönöz” – írták a közleményben.

Az ELTE kutyás kutatásairól

Az ELTE etológusainak csapata az egyik legelismertebb kutatócsoport a világon a kutyák viselkedésének és kognitív képességeinek kutatása terén. A kutatócsoportot Miklósi Ádám professzor vezeti, aki a kutyák szociális intelligenciáját és a gazdájukkal való kapcsolatukat vizsgálja.

A kutatócsoport számos fontos felfedezést tett a kutyák viselkedéséről és kognitív képességeiről. Például kimutatták, hogy a kutyák képesek megérteni az emberi gesztusokat, és hogy képesek azonosítani a gazdájuk érzelmeit. A kutatócsoport azt is kimutatta, hogy a kutyák képesek tanulni és alkalmazkodni az új helyzetekhez.

Az ELTE kutyás kutatása számos gyakorlati alkalmazással is rendelkezik. A kutatások eredményeit felhasználják például a kutyák kiképzéséhez és az állatvédelemhez.

Íme néhány példa az ELTE kutyás kutatásának legfontosabb eredményeire:

• A kutyák képesek megérteni az emberi gesztusokat, például a mutatóujjat és a kézmozdulatokat.
• A kutyák képesek azonosítani a gazdájuk érzelmeit, például a boldogságot, a szomorúságot és a haragot.
• A kutyák képesek tanulni és alkalmazkodni az új helyzetekhez.
• A kutyák képesek együttműködni az emberekkel, például feladatok elvégzése során.
• A kutyák képesek megkülönböztetni a különböző emberi nyelveket.

Korábbi cikkünk az ELTE egy darázsfaj felfedezéséről itt olvasható.