A kánikula nem okoz algavirágzást a Balaton vizében

A Balaton jelenleg legalgásabb részén is jóval az egészségügyi határérték alatt van a kékalgák mennyisége – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI) kutatói szerint a tartósan nagy melegtől nem lesz több alga, pár héten belül változatlan időjárás esetén sem kell komolyabb algavirágzástól tartani.

Az algáknak is vannak kedvenc balatoni helyeik, a fonalas cianobaktériumok a tó nyugati részeit szeretik (Keszthelyi-medence, Szigligeti-medence – nyáron általában ezek a legalgásabb helyek a Balatonon), míg a tisztább vizű Siófoki-medencében a páncélos ostoros algák közé tartozó fecskemoszatok az uralkodók.

Kiemelték: noha nyáron a kékalgákból van a legtöbb a tóban, előfordulásuk messze elkerüli az egészségre káros értéket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 mikrogramm/liter a-klorofillban határozza meg egy üdülőtó fürdésre való alkalmasságát cianobaktérium (kékalga) dominancia esetén.

„A Balaton legalgásabb területén ez az érték most körülbelül 20 mikrogramm/liter, tehát jelentősen alatta van az egészségügyi határértéknek és szerencsére most a tó nyugati területén is az ártalmatlan fecskemoszatok az uralkodó szervezetek” – magyarázza a közleményben Somogyi Boglárka, a BLKI kutatója.

Az algák szaporodását a Balaton vizében lévő foszfor mennyisége határozza meg

A hazai tavak többségében az algák szaporodását a tóban lévő foszfor mennyisége határozza meg, amely elsősorban a vízgyűjtő területekről érkezik (ez így van a Balatonnál is). Ugyanakkor a tó üledékében felhalmozódott foszfor egy része is képes felszabadulni nemkívánatos algaszaporodást előidézve. „Akár a külső vagy a belső terhelés mértéke növekszik, kedvező időjárási körülmények esetén nagy tömegben szaporodhatnak el az algák” – fűzte hozzá Vörös Lajos, a BLKI algológusa.

Mivel mostanában a Balaton egész víztömege egységesen 28-30 Celsius fok körüli, nem lehet számítani hőmérsékleti rétegződésre, ennek következtében egy-két héten belül algavirágzásra sem – tette hozzá. „Hosszabb távú előrejelzés értelemszerűen nem adható” – fűzte hozzá a kutató.

Algavirágzás esetén egészségügyi kockázatot az algák csak akkor jelenthetnek, ha az algabiomassza meghaladja az egészségügyi határértéket. Enyhébb esetben bőrirritáció, kötőhártyagyulladás fordulhat elő, súlyosabb esetben hányás, hasmenés. Gyermekek és érzékenyebb felnőttek esetén érdemes figyelni a természetes vizekben való fürdés utáni zuhanyozásra, ami megelőzheti a kellemetlen tüneteket – jegyezték meg.

Ugyanakkor hozzátették azt is, hogy mint minden nagyobb állóvíz ökológiai rendszerének, így a Balatonnak is fontos a lebegő mikroszkopikus algák fotoszintézise, nélkülözhetetlenek a vízi élet fenntartása szempontjából. Az emberi tevékenységek következtében megnövekedett külső foszforterhelés miatt azonban a túlzott mértékű alga elszaporodás vízminőség romláshoz vezet.

„Noha esetenként a nyugati területeken zavarosabb lehet az algáktól a Balaton vize, amelyet akár fűzöld színűre is festhetnek, legnagyobb tavunk jellegzetes színét nem ezek adják, hanem a Balaton tisztább részein a mikroszkopikus méretű mészkristályok fényszórásától látjuk azt gyönyörű türkiznek” – írták, hozzátéve, hogy viharban a felkavarodott üledék miatt lesz szürke a tó vize, mivel annak 98 százaléka ásványi anyag. A Keszthelyi-medencében emellett a Kis Balaton Vízvédelmi Rendszerből bemosódó oldott színes szerves anyagok (úgynevezett huminanyagok) színezik gyakran barnára a vizet – írták.