Hogyan olvasnak a Magyar Könyv is Magyar Termék mozgalom írói?

Az ősz, a tél sötét és hideg, ilyenkor nem szívesen mozdulunk ki, hacsak nem szükséges. Korán sötétedik, jól esik egy bögre meleg ital mellett bekuckózni egy jó regénnyel, vagy esténként jó program lehet mesét olvasni a gyereknek. A Magyar Könyv is Magyar Termék mozgalom tagjai nem csak írni, de olvasni is szeretnek. Jelen cikkben ők mesélnek olvasási szokásaikról.

 

 Bombicz Judit meseíró (Olvasásra ajánlja: Mesék elalvás előtt c. könyvét)

Leginkább az ifjúsági, a mese-, a fantasy könyveket szeretem. De jöhet a romantikus is, ha nem túl csöpögős, vagy éppen a sci-fi. Néha történelmi is, ha olyan a kedvem. Kortárs mai írók (a teljesség igénye nélkül), akik írásait szívesen olvasom, pl. Fróna Zsófia, Tanila Jensen, Chris Land, Varga Gy. Brian, Spirit Bliss, Csete Dóra stb.) Kedvelem a verseket is, legfőképpen lányom, Erberling Judit költeményeit, könyveit. Viszont az örök favorit két könyv marad, Fekete Istvántól. A Tüskevár és a Téli berek. Akárhányszor újra olvasom, sosem unom meg. Pedig lassan egyedül is eljátszom, annyiszor forgattam már. Nagyon szeretem Lőrincz L. László könyveit is, tőle A föld alatti piramis a nagy kedvenc, ezt is többször elolvastam. Külföldi írók közül is sok kedvenc van. Pl. Jane Austen, Beatrix Potter, Bram Stoker, Kresley Cole, Anne Rice, Stephenie Meyer, Christine Feehan, J. K. Rowling, Robert Merle stb. Nekem jöhet nyomtatott is, elektronikus is, bár az utóbbi években inkább elektronikus könyveket preferálom a szemem romlása miatt. A hangoskönyvek is jöhetnek, begyűjtöttem már néhányat (ez is a szemem miatt főleg). Meseíróként természetesen imádom a mesekönyveket, de azokat jobban szeretem papírkönyvként a kezemben tartani.

Volt már, hogy más könyvben olvasott dolgok hatottak az írásomra, bár olyan még nem volt, hogy átvettem volna teljes elemeket valahonnan. Inkább elindított bennem valami újat egy-egy momentum. Na, nem a meséknél, mert azokba óhatatlanul is belekerülnek olyan dolgok, amit az ember gyermekkora óta olvasott, hallott, tapasztalt, látott, bár azok sem ugyanolyan formában. Főleg meseírónak tartom magam, de megpróbálkoztam már a regényírással is, bár ennek kiadásáról egyelőre még nem gondolkodtam. Tehát ennél a készülő regénynél voltak inkább a fent említett momentumok, amik új történéseket vetettek fel bennem. Szóval inkább inspirációként hatottak. Szerintem mindannyian éreztünk már olyat egy könyv olvasása közben, hogy valamit mi másképp írtunk volna meg. Ez talán olyan „szakmai ártalomnak” mondható dolog lehet.

 

  Dörgő Sándor író

Igazából mindenevő vagyok, de az abszolút kedvencem a sci-fi, a horror és imádom a kínai spekulatív fikciós irodalmat. Nagyon szeretem a történelmi regényeket is. Kedvenc szerzőt kifejezetten nem tudnék mondani, de Cixin Liu összes írását faltam, miután végeztem a Háromtest-trilógiával.

Többször ritkán olvasok el egy regényt, de Ernest Cline Ready Player One c. írását vagy egy tucatszor olvastam. Szeretem a nyomtatott formátumot, de helytakarékosság miatt manapság inkább e-könyvben olvasok. Sok külföldi regényt könnyebb is így beszerezni.

Magyar szerzők regényeit is igyekszem beiktatni az éves olvasási listámba. A hazai tudományos fantasztikus szcéna támogatása szívügyem, de ezen indíttatáson túlmenően is van, amikor egy fülszöveg annyira megfog, hogy csak utána veszem észre, hogy magyar szerző könyvét tartom a kezemben. Dömötör László, Orosz Krisztián és Boltsek Erik regényei ilyenek voltak.

Az utóbbi pár évben próbáltam rászoktatni magamat, hogy több novelláskötetet, antológiát olvassak és ennek köszönhetően rengeteg kortárs szerzővel ismerkedtem meg. Stephen King novellásköteteivel kezdtem, aztán kezdtem nyitni a kevésbé ismert szerzők felé is.

Ennek az irányvonalnak köszönhetem, hogy megismerkedtem a kínai fantasztikus irodalommal, ami a nyugati stílustól merőben eltérő és sokkal inkább elgondolkodtatóbb irodalmi terület, amit mindenkinek tiszta szívvel tudom ajánlani, aki egyaránt nyitott a szépirodalom és a tudományos fantasztikum fele.

Verseket már nem olvasok annyit, mint régen, de ennek ellenére minden évben igyekszem beiktatni egy-egy verseskötetet. Az angol romantika második korszaka az abszolút kedvencem. Shelley, Keats vagy Byron költeményeit gyakorta előveszem inspiráció gyanánt a készülő írásaimhoz.

A videójátékokhoz kapcsolódó írások nagyon közel állnak a szívemhez, talán ennek is köszönhető, hogy első regényem a BEVITEL középpontjában is egy ilyen szoftver áll. Legyen szó akár adaptációról vagy eredeti történetről, gyerekkorom óta falom az ilyen történeteket. A Warhammer 40.000 könyvek abszolút kedvenceim közé tartoznak.

 

  Borbíró Klára írónő (Olvasásra ajánlja: Szomjazó ködfolyók c. regényét)

A kedvenc novellistám Roald Dhal, leginkább a Meghökkentő meséi ismertek. Regényírók közül a sok kedvencből Elmor Leonárdot és Leonárd Schradert emelném ki, bár utóbbi igazából forgatókönyv író volt, és legnagyobb bánatomra a Jakuzákon kívül nem jelent meg regénye. Mindketten letisztult stílusban, felesleges cafrangok nélkül írtak, a jól felépített jeleneteikben olvasás közben együtt léteztem a karaktereikkel. Szeretem, ha van romantikus szál, de nem ez az elsődleges szempontom olvasnivaló választásakor. Megemlítem még Arthur Haileiyt, aki amellett, hogy remek regényeket írt, azzal az alapossággal vívta ki a csodálatomat, ahogy a kutatásait végezte.

Magyarok közül gyerekkoromban rám Romhányi József szófordulatai és Lázár Ervin történetei voltak a legnagyobb hatással, aztán Rejtő Jenő, Rónaszegi Miklós és Nemere István regényei ösztökéltek arra, hogy megtaláljam a saját hangomat, és én is leírjam a bennem születő történeteket. Aztán amikor tudatosan készültem az írói pályára, Villax Richárd Fanyűvők című hungarohorrorja döbbentett rá, hogy a magyar emberek problémáiról akarok írni, elsősorban a magyar olvasóközönségnek.

Nagyon szeretem a karakterközpontú kalandos, rejtélyes történeteket. Főleg bűnügyi regényeket, sci-fiket és a rendkívüli karaktereket bemutató könyveket olvasom, olyan történeteket, amelyek akár a valóságban is megeshetnek. Szeretem a jól felépített novellákat is, főleg akkor vagyok hálás értük, amikor kevés időm jut olvasásra.

Nyomtatott könyvet olvasni pihentetőbb a számomra, mint e-könyvet, de tömegközlekedésben, főleg az őszi-téli időszakban rosszul megvilágított járatokon inkább e-könyvet vagy hangoskönyvet fogyasztok. Ráadásul azok könnyebbek is.

 

  Jenei András író (Olvasásra ajánlja: Hol fogantam, ott lesz sírod c. regényét)

Imádok olvasni. Ha időm engedi, sokat és gyorsan is, s ezer szerzőt le lehetne írni, meg címet, stílust, műfajt is, amelyeket már olvastam. Általánosan akkor olvasok többet, ha éppen kutatok egy íródó kézirathoz, mert akkor ahhoz amit csak tudok, olvasom. Így volt ez a lovagoknál, a törökös témánál, de most a vikingeknél is… Az, hogy mit olvastam, csak annyit mondok: nézzetek fel a moly oldalára és lessetek bele kispartizan olvasásaiba (https://moly.hu/tagok/kispartizan). Na ott listázva is van minden!

Mivel a nyomtatott könyv nekem nem megoldható, leginkább az e-book amit nyomatok, s így nehezményezem, mikor egy kötet így nem elérhető. De nem vagyok szívbajos: felkeresem a kiadót, de még a szerzőt is, ha kell.

A magyar szerzők közül is sokat említhetnék és bizony régieket és újakat egyaránt. Nem is lehet teljes a lista, így a teljességre törekedve azért- nem sorrendiségben- akik adtak, folyamatosan adnak számomra gondolatot, ihletet, kikapcsolódást és akikre mindig felnézek:

Gárdonyi Géza, Jókai Mór, de egy kicsit jöhet Rejtő Jenő is. Hölgyek közül Szabó Magda, mindenképp. Újabb, kortársak közül Bán Mór feltétlen, Bíró Szabolcs és Szélesi Sándor egyértelműen ott van a top-on, és előre elnézést, de  név nélkül több kortársat nem írok le, mert elfogultsággal gyanúsítanának.

Akár akaratlan is átvehetünk apróbb dolgokat egy-egy regényből. Az első, amit megemlítenék, hogy nekem a Triannita sorozatom elindulásában – és leginkább az epikus fantasy vonalban- G.R.R. Martin adott inspirációt. Aztán őt követett minden hasonló szerző, aki szabadon írt és mégis igyekezett a vonalak megtartására az epikus vonalban. A másik, amit említenék: én mindig, amikor egy témát írok, igyekszem hozzá, mellette olyat olvasni-sokat-, ami odavág. Így szó szerint tömöm a témát magamba, mert így jöhetnek az új gondolatok és ezáltal ötletek, képek ugranak be nálam. Ezt pedig úgy írom le, ahogy már én építem fel.

 

  Bódai-Soós Judit írónő (Olvasásra ajánlja: Mihaszna kütyük bolygója c. könyvét)

Könyvek: majdnem bármi. Na, jó, a horrort határozottan nem szeretem.

Egyébként időszakok vannak az életemben, amikor „rákattanok” egy-egy műfajra. Nemrég hetekig krimiket olvastam, elsősorban Agatha Christie könyveket, illetve Conan Doyle-tól Sherlock Holmes kalandjait, de egy-egy újdonságot is bevállalok ilyenkor a témában. Agatha Christie és Doyle krimijeinek zömét már ismerem, mert többször is olvastam őket, de sokadszorra is ugyanolyan élvezhetőek számomra, mint első olvasatra.

Máskor meg romantikus könyveket falok, szinte válogatás nélkül. Ebben a műfajban viszont nagyon kevés olyan könyv van, amit többször is hajlandó vagyok elolvasni. Azok leginkább a klasszikus „lányregények” (a régi pöttyös és csíkos könyvek).

A kedvenc műfajom mégis leginkább a sci-fi, klasszikusok (Asimov, Clark, Sztrugackij testvérek, Nemere stb.) és újak egyaránt jöhetnek, csak ne forduljanak át horrorba. Ezen belül a leg-leg az időutazós téma. Szintén sci-fin belül, vagy inkább annak határmezsgyéjén állnak az utópiák és disztópiák – ritkán futok bele újabb könyvbe ebben a műfajban, de ha mégis, akkor kíváncsian vetem rá magam, a klasszikusokat viszont rendszeresen újra olvasom (pl: 1984, Szép új világ, Kazohinia).

Történelmi és életrajzi regényeket is szívesen olvasok, ha az a hangulat ragad magával éppen. Ebből is van néhány újraolvasós kedvenc, pl. Dallos Sándor Munkácsy Mihályról szóló kétkötetes regénye (Aranyecset, A nap szerelmese), de Nemere István történelmi regényeit is nagyon kedvelem. Amit nem szívesen olvasok: útikönyvek, szakácskönyvek (a saját elképzeléseim alapján készítem az ételeket), háborús könyvek.

Versesköteteket nem említettem még, mert azokat se olvasok, legalábbis nem úgy, mint a regényeket. Verseket olvasok. Ritka az a nap, amikor nem. Van sok verseskötetem. Hangulattól függően nyitom ki valamelyiket és olvasok belőle egyet-egyet, vagy csak a neten keresek rá konkrét költőre, esetleg konkrét versre.

Illetve, ami még kimaradt a fenti listámról, az éppen az a műfaj, amiben eddig a legtöbbet publikáltam a gyermek- és ifjúsági irodalom. Lehet azt nem szeretni?

Régebben ez is időszakos olvasás volt, mint a többi, tehát mondjuk két hónapig csak ifjúsági regények, aztán váltás krimire vagy másra, de amióta anyuka vagyok, ez a műfaj állandó párhuzamos szál lett. Tehát most 11 éve az a helyzet, hogy egyszerre minimum két könyvet olvasok mindig, az egyiket magamnak (általam éppen preferált műfajban), a másikat a fiamnak (és magamnak) hangosan mese vagy ifjúsági kategóriában.

Mivel utazás, várakozás közben sem a telefonomat babrálom, hanem olvasok, ezért előfordul, hogy van egy harmadik könyvem is, aminek komoly kritériuma az, hogy ne legyen nagy, nehéz, vastag – ezt hordom a táskámban, hogy úton-útfélen is olvashassak.

És akkor el is érkeztem ahhoz a ponthoz, hogy nyomtatott könyvet olvasok-e inkább vagy e-könyvet. Az előző mondatból kiviláglik, hogy nyomtatott könyvet. Több oka is van ennek – sok szép és jó könyvem van, amiket szívesen forgatok, nem lenne szívem kidobálni őket. Valójában azonban nincsenek ellenérzéseim az e-könyvekkel kapcsolatban – sok pozitív tulajdonsága van egy e-könyv olvasónak a valódi könyvespolccal szemben, nekem is volt már kétszer is. Viszont nem volt szerencsém velük, hamar tönkrementek, drágább, jobb minőségűre meg nem futotta… Majd egyszer talán… és akkor nem fog számítani út közben sem, hogy hány oldalas a regény, amit olvasni akarok.

 

  Juhász Judit írónő (Olvasásra ajánlja: Ébredj c. kisregényét)

Irodalom szempontjából belekerültem a változó korba. Húsz hónapos lányom születésével nem csak a hormonok változtak meg, de bizonyos tekintetben az ízlésem is. Korábban az ifjúsági regényeket preferáltam, de egyre inkább előtérbe kerülnek a pszichológiai regények, a thriller és a horror.

A nyomtatott könyveket kedvelem, gyakran járok könyvtárba, szeretem lapozgatni a könyveket, szeretem az illatukat, a tapintásukat, de emellett szoktam elektronikusan is olvasni.

Szintén lányom születése óta vettem észre, gyakran belekezdek egy-egy jó ajánlással rendelkező regénybe, aztán pár fejezet után félreteszem, mert rájövök, nem az én világom, vagy maga a cselekmény tetszik, de én nem így írnám meg, nem így dolgoznám ki érzés kerít hatalmába, így ettől kezdve élvezhetetlenné válik. Könyvet, egyetemi jegyzeten kívül soha nem olvastam kétszer. Ha tetszik, akkor figyelmesen olvasom, akkor bennem marad a cselekmény, ha pedig nem jön be, akkor úgy sem olvasom végig már elsőre sem.

Korábbi olvasmányaim jórészt helyesírásom fejlesztésére és fogalmazási készségem csiszolására szolgáltak, nem annyira ötlet szerzésre. Akitől vettem át bármit, az Szabó Magda. Nagyon tetszett, ahogy az írónő a Disznótor vagy a Freskó című regényeiben több szereplő nézőpontjából láttatja ugyanazt az eseményt és egymást. Ez a szemléletmód rendkívül színesen láttatja a szereplők világát, érzéseit, társadalmi státuszukat. Eddigi regényeimben a két főszereplő nézőpontjait váltogattam, ezáltal rálátást biztosítva egymásra is. A kézirat, amelyen most dolgozom, egy idő után ezt túllépi, és több szereplő gondolataiba is belelátunk.

Ötletet eddig igazából egy könyvből vettem át. Risto Isomaki: Elsodort világok című regényében nagyon megragadott, hogy a férfi főszereplő orosz, tehát fehér bőrű, a női főszereplő pedig indiai, hosszú, barna hajjal. Az ő alakjuk annyira megtetszett, hogy az Ébredj c. kisregényben miattuk lett Hunor magas, vékony, szőke, Helena pedig hosszú, barna hajú.

 

  Kormos Noémi írónő (Olvasásra ajánlja: Roxi kutya naplója c. regényét)

Olvasás terén mindenevő vagyok. Szó szerint. Hangulatomtól függően jöhet a romantika, humor, krimi (elsősorban orvosi krimi), lélektani, állattörténetek, történelmi regények. Szóval, tényleg minden. Egy a lényeg: lekösse a figyelmemet.

Az az igazság, hogy elég nehezen jutottam el a „mindenevésig”. Az első könyv, amit elolvastam „A két Lotti” volt Erich Kästnertől, már túl a kilencedik életévemen. De aztán, rákaptam az olvasás ízére, és jött Fekete István Tüskevára, majd a Téli berek. Ezt követte az Egri csillagok. Ezeknek a könyveknek az olvasását nem apróztam ám el! Gyakorlatilag annyiszor vettem kezembe őket, hogy végül már kívülről fújtam mindegyiket. Szabó Magda Abigélje is bekerült a salátára olvasott könyvek közé.

Tinikoromban megőrültem az indiános könyvekért, amiket a nővéremmel el is játszottunk. A női szereplőket mi alakítottuk. a férfiakat odaképzeltük. Aztán jött a Verne-korszak, majd Agatha Christie. Észre sem vettem, s már hipp-hopp, felnőtté cseperedtem. Közben megismerkedtem a klasszikusokkal, akik közül Gárdonyi, Mikszáth műveire bármikor vevő voltam.

De Robin Cook és Stephen King összes eddig megjelent könyve is ott sorakozik a polcomon, ahogy Szabó Magdáé is, Jókaié, Shakespeare-é…

Ha választanom kellene, hogy melyik a kedvenc könyvem: tényleg nem tudnék. Talán egy tízes listába már kiegyeznék. Nem sorrendben, ebben a pillanatban, így állna össze a TOP-lista:

• Szabó Magda: Abigél
• Szabó Magda: Az ajtó
• Szamos Rudolf: Kántor nyomoz, Kántor a nagyvárosban
• Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
• Daniel Keyes: Az ötödik Sally
• Fekete István: Tüskevár és Téli berek
• Madách Imre: Az ember tragédiája
• Viviane Villamont: Kisdarázs
• Gárdonyi Géza: Egri csillagok
• Lőrincz L. László: Az éjszaka doktora

Ez hát az én tízes listám. Bár a szemfülesebb olvasónak feltűnhet, hogy csaltam, hiszen tizenkettő az a tíz, de még így is kimaradt számtalan. a szívemnek nagyon kedves könyv. (Lehet, most azonnal neki is látok újra elolvasni őket, nehogy megsértődjenek, amiért kimaradtak a listából.) És akkor még a versekről nem is beszéltem. Kicsi koromtól szerves részét képezték az életemnek, hiszen általános iskola második osztályától vettem részt szavalóversenyeken, amit az esetek többségében is nyertem. Váci Mihály, Ady, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi, Szabó Lőrinc, Juhász Gyula, József Attila, Weöres Sándor, Kaffka Margit… Ahogy így elnézem a névsort… bizony, közülük se tudnék választani. A verseik közül meg, pláne nem.

Szóval, egyszerűnek tűnik na kérdés: melyik a kedvenc könyved, íród? Akkor most én is a lehető legegyszerűbben válaszolok rá: Passz! Nem tudom!

Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk bemutatni a Magyar Könyv is Magyar Termék mozgalmat: Az MKMT mozgalom célja a magyar szerzők magyar nyelven írt könyveinek népszerűsítése. A mozgalom elindítója: Sky S. T. Dél-Afrikában élő magyar származású írónő valamint a Helma Kiadó, aki magyar szerzők magyar nyelven írt könyveinek kiadására specializálódott. AZ MKMT mozgalomban résztvevő szerzők által megjelent könyvek elérhetőek a Helma kiadó oldalán (www.helma.hu)és a mozgalom oldalán, az alábbi linken:

https://mkmt.hu/irok-konyvek/konyvek