Van élet a kata után!

Az átalányadózás, az átalakulás, végső esetben pedig a végelszámolás is járható út lehet.

 

Több százezer kisadózó életét forgatta fel a kata szabályainak szeptember 1-jén életbe lépett módosítása. A hirtelen válaszút elé került vállalkozóknak nem sok idejük maradt kigondolni, hogyan tovább, pedig nagyon is lényeges megtalálni azt a működési formát, amely a legkedvezőbb alternatíva lehet a továbbiakban. Bár a határidőn már túl vagyunk, érdemes a történtek tükrében alaposabban górcső alá venni az esetleges buktatókat és a lehetőségeket. Ebben Dr. Fekete Bálint társasági jogi és cégjogi szakjogász volt segítségünkre.

 

Az „új kata” adóalanya szeptember első napjától kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet. Nem maradhatott katás többek között az egyéni cég, a betéti társaság (bt.), a közkereseti társaság (kkt.), az ügyvédi iroda, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó fogalmába tartozó egyéb személyek.

 

„A jogszabály-módosítás miatt az »új kata« adózói körből kiestek azok az egyéni vállalkozók is, akik eddig sem minősültek főállású kisadózónak. Kizárták tehát például azt, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, aki nyugdíjas, külföldön biztosított, rokkantsági nyugdíjban vagy ellátásban részesül, esetleg más vállalkozásban társas vállalkozónak minősül, de ide tartoznak a nappali tagozatos diákok is” – ismertette a Dr. Fekete Bálint Ügyvédi Iroda alapítója.

 

Kik maradhattak katások?

 

Továbbra is katás maradhatott az a főállású egyéni vállalkozó, aki csak magánszemélyeknek állít ki számlát a jövőben. Bár tételesen nem említi, de meglehetősen leszűkíti a törvény azokat a vállalkozási tevékenységeket, amelyeket ily módon lehet végezni a jövőben. 

Biztosan katások maradhattak a szépségiparban dolgozók, pl. fodrász, kozmetikus, masszőr, de az építőiparban dolgozóknak is jó alternatíva maradhatott, ha cégeknek nem kívánnak munkát végezni. Kivételként katások maradhattak a taxisok is, akkor is, ha például cégeknek állítanak ki számlát.

 

„A pénzügyi feltételek is változtak. A kata tételes adó összege havi 50.000 Ft maradt, megszűnt viszont a 25.000 Ft összegű másodfoglalkozású kata adó, valamint az emelt összegű, 75.000 Ft-os változat is. Emellett módosult az éves keret összege is. Amennyiben valaki 2022. január 1. napjától folyamatosan katás vállalkozóként működött, úgy a 2022. január 1. és augusztus 31. közötti időtartamra vonatkozó kata kerete 8×1,5 millió Ft, tehát összesen 12 millió Ft lett. Ha csak év közben indult, akkor a 12 milliós bevételi határt arányosítani kell az aktív hónapok számával. Az »új kata« törvény nem tartja meg a 2021. évben bevezetett, azonos adóalanytól (kifizetőtől) származó 3 millió forint feletti, 40%-os mértékű különadó terhét. 2022. szeptember 1-től az éves bevételi határ 18 millió forintra emelkedett, amely felett a 40%-os különadó továbbra is alkalmazandó” – részletezte a szakember. 

 

Hangsúlyozta: az alanyi adómentesség éves 12 millió forintos határára is érdemes figyelmet fordítania minden kisadózónak, mivel könnyen át lehet csúszni áfa körbe, amely komoly versenyhátrányt jelenthet, és így veszélyeztetheti a vállalkozás további működését is.

 

Hogyan tovább a kata után?

 

Ha valaki nem tudja vállalni, hogy a jövőben csak magánszemélytől szerez bevételt, vagy nem minősül főállású egyéni vállalkozónak, úgy át kell térnie másik adózási formára, meg kell szüntetnie vagy át kell alakítania a vállalkozását, például egyéni vállalkozóból korlátolt felelősségű társasággá.

 

„Az adóhatóság 5 évre visszamenőlegesen vizsgálhatja a foglalkoztatási jogviszonyokat, így kockázatosnak tekinthető, ha a katás jogviszonyból hirtelen munkaviszony lesz. Szabálytalanság esetén a NAV akár visszamenőlegesen is átminősítheti a jogviszonyt, amely adóbírságot vonhat maga után, így érdemes körültekintően eljárni. Javasolt egy átmenetet hagyni a két jogviszony között, valamint a foglalkoztatás egyedi jellegzetességeit is érdemes átalakítani. Például, ha katásként otthonról dolgozott megbízottként, akkor a jövőben végezzen munkát a munkáltató telephelyén, vagy ne a saját eszközeivel dolgozzon, hanem a cég eszközeivel, továbbá a tevékenység végzésének rendjét is a munkaviszonyra jellemző módon kell meghatározni a továbbiakban” – fejtette ki a társasági jogi és cégjogi szakjogász.

 

Megoldás lehet az átalányadózás, az átalakulás vagy a végelszámolás

 

Ha valaki egyéni vállalkozóként szeretné folytatni a „régi” kata után, úgy egy lehetséges alternatíva lehet az átalányadózás. Ha valaki átalányadózást szeretne választani 2022 szeptemberétől, akkor az erre vonatkozó szándékát 2022. október 31-ig jelentheti be az adóhatóság felé.

Abban az esetben választható az átalányadózás, ha az előző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 20 088 000 Ft-ot. Az átalányadózás szabályai pedig addig alkalmazhatóak, amíg az adott évben a vállalkozó bevétele nem haladja meg a 24 millió Ft-ot, kiskereskedelmi tevékenység esetén a 120 millió Ft-ot.

 

„Az átalányadózásnál a jövedelem kiszámítása nem valódi költségelszámolással, hanem költséghányadok alkalmazásával történik. A költséghányad lehet 40%, 80%, illetve 90%. Adómentességgel lehet élni a jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó részére, ami 2022-ben 1,2 millió forintot jelent. Az átalányadózáshoz mindenképpen könyvelői felügyeletet javaslunk, hiszen több bevallási és adófizetési kötelezettség van, mint a katánál” – mutatott rá az ügyvéd, aki katás betéti társaságok számára a tagi felelősség korlátozása érdekében jó megoldásnak tartja a korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulást, amennyiben cégként kívánja valaki folytatni a vállalkozását, és a tao vagy a kiva adózási forma megfelelő számára. 

 

„Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át. Ez történik akkor is, amikor a betéti társaság kft.-vé alakul át. Az átalakuláshoz ügyvédi közreműködés is szükséges. Ha pedig minden kötél szakad, a cégmegszüntetés, azaz a végelszámolás eljárása mellett is dönthetünk. Erre az általános szabályok szerint vagy az egyszerűsített végelszámolás szabályai szerint kerülhet sor, akár 150 napon belüli megszüntetéssel” – tette hozzá Dr. Fekete Bálint ügyvéd.