Ne bántsd az erdőt! – Interjú Pallang Zsuzsannával, és Kiss Gyulával

Már most el kell kezdeniük a cégeknek felkészülni a karbonadóra, ami 2027-től válik kötelezővé. A feladat sürgető, hiszen azok, akik elodázzák, akár a mai költségek többszörösével is számolhatnak. De melyek az első lépések, és hová fordulhatnak a vállalatok, ha már a folyamat elején elakadnak?

 

Ma már a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás nemcsak az unokáinkat érinti, hanem a mi életünkben is közvetlen károkat okozhat. A 2027-től bevezetendő karbonadónak hála azonban már a nagyvállalatoknak sem lehetőség, hanem kötelezettség karbonsemlegessé válni.

„A kitűzött cél 2050-re a teljes karbonsemlegesség, ehhez pedig megkerülhetetlenek a hosszú távú tervek. Minél előbb cselekszik az adott cég, annál nagyobb stratégiai előnyre tesz szert, a hatékony zöld CSR pedig piaci előnyt is jelenthet” – mondja Kiss Gyula István, a Ne Bántsd az Erdőt Egyesület marketingvezetője.

A szakértő szerint a változást a gyártó és termelő cégek érezhetik meg először. Ha ugyanis a konkurenciájuknak jobb a környezetterhelési értéke, akkor esélyes, hogy a hazai vagy külföldi partnercég – a saját kvótájára való tekintettel – tőlük fog vásárolni.

„A vállalatok egyelőre nincsenek igazán képben, és inkább kivárnak. Ám minél később vágnak bele, annál magasabb áron tudnak majd belépni a kompenzációs folyamatba: a karbonkredit árfolyama csak az elmúlt időszakban 15 euróról 98 euróra emelkedett” – fogalmaz a szakértő.

Ehhez társul még, hogy Magyarországon szűk tanácsadói kör működik, akik segítséget tudnak nyújtani a folyamatban. Éppen ezért lépéselőnybe kerülnek azok, akik már most felkeresik őket, mielőtt a szakemberek a tömeges igény miatt túlterheltté válnak.

A szén-dioxid-kibocsátás nettó összértékét csökkenteni hosszadalmas folyamat, ami akár 3-6 évig is elhúzódhat. Ráadásul már az auditáció, mint első lépés, is kihívás elé állítja a cégeket. A vállalati zöldítés során ugyanis először a jelenlegi nettó szén-dioxid-kibocsátást kell meghatározni. Erre a célra azonban nehéz olyan szervezetet találni, amely pontos méréseket végez, amiknek a metódusa is nyomon követhető.

„A környezettudatossági audit másfél-két órás adatgyűjtő egyeztetéssel indul, nagyon alapos, nemzetközi standardekhez igazított, hiteles módszerekkel segít meghatározni a pontos értéket. Ha ez a kiindulási érték nem jó, akkor a rá épülő kompenzációs terv is hibás lehet” – emeli ki Franczia-Pallang Zsuzsanna, a Ne Bántsd az Erdőt Egyesület (NBAE) elnöke.

 

Cégek helyett ültetnek fákat

Szerencsére működnek olyan szolgáltatók Magyarországon, amelyek átveszik a karbonkivonás feladatát a cégektől. Az NBAE auditot és annak eredményéhez igazított komplett kompenzációs tervet, „kulcsrakész” megoldási stratégiát biztosít a cégeknek, így akár egy kézből intézhető a teljes folyamat, minimalizálva a cégre háruló feladatokat.

„A környezettudatossági audit során kiszámoljuk a vállalat karbonterhelését. Felmérjük, hol a legnagyobb a terheltség, és mely területek élveznek prioritást. Ezenkívül megvizsgáljuk a jelenlegi energiamixet, a víz- és hulladékgazdálkodást, illetve a cégen belüli folyamatmenedzselést is, hiszen akár az idő megtakarításával is csökkenthető a felesleges terhelés” – mondja Kiss Gyula István.

A karbonmentesítés és -kompenzáció részben történhet faültetés és gondozás útján is, ezt a feladatot az NBAE teljes mértékben magára veszi: ma már 52 ezer darab elültetett facsemetét gondoznak, összesen 87 hektár területen, így évente 7900 tonna szén-dioxidot kötnek meg. Fontos kiemelni, hogy a fák elültetése csak az első lépés. Ezért is fektetnek hangsúlyt az ültetvények szakszerű gondozására, hiszen CO2-t csak a fejlődésben lévő, egészséges növény köt meg.

„A cégeknek ez nem jelent logisztikai problémát, és nem szükséges mezőgazdasági jártasság sem, mi viszont napi szinten, transzparens módon nyomon követhetővé tesszük a folyamatot. Számunkra prioritás, hogy a velünk együttműködő vállalatok komplex, minden területet lefedő megoldást kapjanak, a tudományos alapokon nyugvó, szakszerű felméréstől, a célravezető stratégia megalkotásán át, az ellenőrizhető kompenzációs megoldásokig. Fontosnak tartjuk, hogy a teljes folyamat tervezhető, ellenőrizhető legyen, hogy fel se merüljön a greenwashing gyanúja” – zárja Franczia-Pallang Zsuzsanna.