97 éves a magyar rádiózás

97 éve gondoltak egy nagyot és úgy döntöttek, hogy jogalapot szolgáltatnak a rendszeres rádiózásnak. Ezt a jogi alapot az 1925. november 10-ei rádiórendelet szolgáltatta. Kezdetben a rádióadás technikai hátterét, vagyis az adóállomásokat és műszaki berendezéseket, erősítőket és magát a komplett stúdiókat a Magyar Királyi Posta biztosította. Akkoriban még nem voltak nyílt pályázatok, sőt semmilyen, a műsorokat – amik persze nem egész nap szóltak a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette. A kezdetben heti 50 órás rádióadást egy 2 kW teljesítményű adó sugározta, amit a csepeli szikratávíró állomás Telefunken gyártmánya volt. Az első stúdió, egy  8*6 méteres alapterületű, 4,5 méter magas terem volt,  itt állítottak fel egy Reiss és egy Bändchen mikrofont. A szakértők szerint a Bändchen mélyebb, a Reiss mikrofon pedig a magas hangokra reagált. Az építkezés és a műszaki felügyelet Paskay Bernát postai műszaki igazgató és Szvetics Emil mérnök felügyelete alatt ment végbe.

1925. december 1. délután 5 órakor ünnepélyes keretek között felavatták a Magyar Távirat Iroda alá tartozó Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, nem is húzták tovább még aznap este 8 órakor elindult a rádiós műsorsugárzás avatóünnepséggel és egy hangversennyel. A megnyitót a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója, Demény Károly államtitkár tartotta a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióban magyar, angol és francia nyelven.

„A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”

A technika fejlődött és a csatornák bővültek az évek során. 1932 nyarán 3 kW-tal elindult a Budapest II. kísérleti adása. A Budapest I adásához pedig egy 120 kW teljesítményű óriásadót helyeztek üzembe 1933-ban. 1949-ben a Budapest I-ből Kossuth Rádió lett, a Budapest II-ből pedig Petőfi Rádiónak, a Magyar Távirat Irodától külön válva pedig megalakult a Magyar Rádióhivatal, amit ma már az 1996-os médiatörvény értelmében Magyar Rádió Zrt.-nek hívnak.

97 év alatt nagyot fejlődött a technika, jelenleg országosan 332 frekvenciasáv foglalt.